A rajzművészetnek Debrecenben nagy múltja van, a
kisgrafika kedvelői a két világháború között folyóiratot indítottak, amelynek
alcíme: „A művészeti rajzolás és
sokszorosítás minden ágával és ezek gyűjtésével foglalkozó folyóirat.” A Magyar Ex libris első száma 1935
márciusában jelent meg. Nagy József felelős szerkesztő beköszöntőjében
hivatkozik az ősi kollégium falai között halhatatlant alkotó rézmetsző diákok
munkájára, akik Debrecent a XIX. század elején a magyar rézmetsző művészet
központjává tették. Egy évszázad után a nemes hagyomány folytatását abban
látja, ha a kisgrafika – ex libris,
alkalmi és öncélú grafika – művészi értékeinek ismertetésével a folyóiratnak
sikerül minél szélesebb körű támogatást biztosítania a művészeti ág számára. E
célból bemutatja a legszebb darabokat, elősegíti azok gyűjtését, cseréjét,
közvetve a műpártolás terjedését. Elsősorban a kisgrafika debreceni barátaira
számít, de reméli, hogy a kezdeményezés országos visszhangra talál.
A folyóirat szerkesztésében,
mint főmunkatárs, tevékeny részt vállalt dr.
Soó Rezső, valamint kiadóként,
illetve művész munkatársként G. Szabó
Kálmán és Vadász Endre.
Másfél év alatt összesen öt száma jelent meg. A legnagyobb sajnálattal szólhatunk megszűnéséről, hiszen több szempontból is páratlan értéket képviselt: a harmincas években fellendülő debreceni képzőművészeti élet színvonalas orgánuma, művészek, művészetkedvelők, műkritikusok közös fóruma, nemes törekvések szószólója volt. Negyven év távlatából is hű képet ad a helyi képzőművészeti élet egy szűkebb területének minden megnyilatkozásáról. A folyóirat témagazdaságára jellemző, hogy a debreceni grafika múltjáról, a debreceni ex libris-művészetről, egyes művészek munkáiról, az Ajtósi Dürer Céhről, az erdélyi, az olasz és a japán fametsző művészetről és a művészi sokszorosító munka technikájáról olvashatunk cikkeket Soó Rezsőtől, Tóth Ervintől, Buday Györgytől, G. Szabó Kálmántól, Nagy Józseftől, Diamant Izsótól, Szabó T. Attilától, ezen kívül kiállításokról, kiadványokról, gyűjtésről szóló kisebb közleményeket.
Külön említést érdemel a
folyóiratban közölt sok szép illusztráció, műmelléklet; Menyhárt József, G. Szabó Kálmán, Vadász Endre, Mata János, Kozma
Lajos, Buday György, Haranghy Jenő, Bánszky Tamás, Nagy Imre, Oláh István,
Toroczkai Osvald, Gy Szabó Béla, Berki Irma, Várkonyi Károly, Nagy Ferenc,
Selmeczi Skonda Károly, Nagy Sándor János és Nagy István grafikái.
A tartalmában és külső
megjelenésében is, művészi értékű folyóirat iránt külföldön is érdeklődtek.
Nemzetközi cserekapcsolatok kialakítása és elmélyítése érdekében német nyelvű
tartalomjegyzéket és a fontosabb cikkekről német nyelvű összefoglalást is
közöltek.
Korompai Gáborné