A Református Kollégium Nagykönyvtárában „A város” című közigazgatási, közművelődési és közgazdasági hetilap csaknem teljes évfolyamait sikerült megőrizni. Az 1904. szeptember 16-án indult várospolitikai hetilap első számában Koncz Ákos levéltáros, a lap felelős szerkesztője olvasóihoz intézett szerkesztői beköszöntőjében azt ígérte, hogy „tisztán és kizárólag városi ügyekkel fog foglalkozni… tárgyal minden érdekes eszmét, tért nyújtva mindazon kérdések fejtegetésére, amelyek a városnak és a város polgárságának szellemi és anyagi javát célozzák”.
Ígéretéhez híven egy
évtizeden át közölte a városi tanács határozatait, az érvényben lévő vagy
módosított szabályrendeleteket, a polgármester évi jelentéseit, a város
költségvetését és elszámolásait, ismertette a közgyűlések lefolyását, a
különböző bizottságok tevékenységét.
A hivatalos közlemények megbízhatóságát a
főszerkesztő, Vecsey Imre városi főjegyző szavatolta.
A témák sokaságából csak néhányat említhetünk: a Fő vagy Piac utca rendezésének érdekében a Stenzinger-ház kisajátításáról, majd az útburkolási programról, a Kossuth-szobor tervéről és elhelyezésének kérdéséről, a közlekedés, villanyvilágítás, vízvezeték és csatornázás időszerű tennivalóiról, a debreceni színház helyzetéről, a múzeum és városi könyvtár létrehozásának szükségességéről, alapításuk után működésükről, az iskolai munkáról, az egészségügy problémáiról folyt a vita, kompetens szakemberek fejtették ki véleményüket. A lapban szereplő témák sorát folytathatnánk a Nagyerdő, a Hortobágy, a Téglavető és más helyi vonatkozású kérdés, pl. utcanévadás tárgyában megjelent cikkek említésével – mind-mind olyan írás, amely helytörténeti szempontból is jelentős.
Különösen sok történeti írást közölt A város; a
levéltárnak addig rejtett, ismeretlen forrásait hozták így nyilvánosságra.
Rendszeresen helyet kaptak a
lapban a gazdasági és háztartási tanácsok. Még a ma oly kedvelt sci-fi irodalom
elődjére is van példa: az 1905. márc. 30-án megjelent számban „Álomképek egy
városról” c. cikkében Koncz Ákos jövőbeli képét festi irodalmi igényességgel.
A lap munkatársai a városi
tisztségviselők, értelmiségiek köréből kerültek ki. Gyakran találkozunk Boldisár Kálmán (Calamus), Csonka Sámuel,
Burger Péter, Hankó Vilmos, Herpay Gábor, Kiss Áron, Márk Endre, Tatay Sándor,
Tüdős Kálmán, Zoltai Lajos nevével.
A lap kiadója a Városi Nyomda volt, a nyomdai
munkálatokat is ott végezték.
Több mint tíz éven át
igyekezett a szerkesztő megőrizni a lap színvonalát, s ezzel a főszerkesztők
(utóbb Könyves Tóth Mihály)
egyetértettek, változtatást 1915-ben az új főszerkesztő, Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok kívánt bevezetni; előbb új címlapot
terveztetett, majd 1915. május 1-én megváltoztatta a hetilap címét, ezután Debreceni közlöny címmel jelent meg. Felelős szerkesztője Szathmáry Zoltán lett.
A lapot tartalmában, formájában korszerűbbé, változatosabbá akarták tenni, de
úgy, hogy eredeti hivatásának továbbra is megfeleljen. A háborús körülmények
között nehéz volt a heti periodicitást biztosítani, végül 1919 márciusában havi
közlönyként jelent meg utolsó száma.
Korompai Gáborné